Háttér

Természeti és kulturális kincsek

Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon és Szerbián átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere.

A folyók egy 700 kilométeres „zöld övet” formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint 1 millió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, így szimbolizálva azok egységét. A terület hamarosan a világon elsőként Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátumként (TBR MDD) kerül védettség alá.

Ezek a lenyűgöző folyók az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Ezek a ritka élőhelyek biztosítanak otthont Európa legnépesebb rétisas populációjának és más veszélyeztetett fajoknak, például a kis csérnek, a fekete gólyának, a hódnak, a vidrának valamint a kihalás szélén álló halfajnak, a sima toknak. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a folyópartokon.

A folyók mentén elterülő több mint 10 védett terület összefüggő hálózata jelzi a régió ökológiai értékét. Ilyen terület a világhírű Kopácsi-rét Natúrpark a Duna és a Dráva torkolatánál, a horvát Dráva-Mura Regionális Park, a szerb Gornje Podunavlje Speciális Természetvédelmi Terület, a magyar Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint több Natura 2000 terület Szlovéniában és Ausztriában.

A biológiai sokféleség mellett a folyó és ártere létfontosságú az itt élő közösségek számára. A helyi halászok megélhetése múlik a halállományon. A kiterjedt árterek csökkentik az árvízveszélyt és hozzájárulnak a jó vízminőséghez. Ez egyaránt lényeges az ivóvíz, az erdők és a mezőgazdaság szempontjából és rekreációs célokat is szolgál. Az idelátogatók között népszerű a vízitúrázás, a madármegfigyelés, a horgászás és a kerékpáros turizmus.

A terület kulturális öröksége magán viseli a keleti és nyugati kultúrák és népcsoportok keveredésének nyomát. Az Ottomán és a Habsburg Birodalmak emléke fellelhető a terület régi városainak építészetében. Horvátokkal, magyarokkal, szerbekkel, de még osztrákok, németek vagy csehek leszármazottaival is találkozni a horvátországi Baranya vagy a szerbiai Vajdaság falvaiban.

„Európa Amazonasát” veszély fenyegeti

A Mura, a Dráva és a Duna egyedi természeti értékei veszélyben forognak. Ellentmondásos kezelési gyakorlat, mint például a természetes folyószakaszok további szabályozása, kavics és homok kitermelése és új vízerőművek építése fenyegeti a terület ökológiai egységét, biológiai sokféleségét és természeti erőforrásait.

Az EU környezetvédelmi előírásai és a nemzetközi szabványok ellenére a vízgazdálkodás még mindig használ elavult koncepciókat. Hibás és idejétmúlt gyakorlatot követve újabb tervek vannak vízerőművektől mentes szakaszok szabályozására, valamint a mederből zajló kavics és homokbányászatra.

A hajózási és árvízvédelmi céllal alkalmazott beavatkozások veszélyeztetik a védett területek hálózatát, a határokon átnyúló bioszféra rezervátum ökológiai értékeit és természeti erőforrásait.

A folyószabályozás és a hordalékkotrás pusztító hatással van a környezetre: kimélyülnek a folyómedrek, kiszáradnak a mocsarak és az ártéri erdők, megsemmisülnek a természetes folyami élőhelyek, és veszélybe kerülnek a védett fajok. Jól mutatja ezt a drávai partifecske állomány csökkenése.

A felelőtlen vízgazdálkodás a biológiai sokféleség csökkenése mellett gazdasági károkat okozhat, amennyiben a talajvízszint csökkenéséhez vezet: ez kedvezőtlenül hat az erdőkre és a mezőgazdaságra.

Az egyenes folyószakaszok növelik a lefolyás sebességét, és nem teszik lehetővé az ártéri vízvisszatartást, a keskeny hullámtér miatt nem jut elegendő hely a folyónak.

A kevésbé szabályozott horvát, magyar és szerb határszakaszok a Duna és a Dráva mentén a leginkább veszélyeztetett területek. A parti kövezések és a mederanyag kitermelése hatással lehet a bioszféra rezervátum magterületére. A szlovén Murát és a horvátországi Drávát vízerőmű-építés terve fenyegeti.