PROJEKTEK

Figyelemre méltó természeti adottságai és védett státusza ellenére az UNESCO öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátuma (élőhelyeinek a folyamatos romlásával és a veszélyeztetett fajok pusztulásával kell, hogy szembenézzen. Az évszázados folyószabályozás, a gátépítés, a kavics- és homokkitermelés, valamint a vízerőművek építése a korábbi árterek 80 %-ának elvesztéséhez, valamint a természetes folyópartok és a kapcsolódó szakaszok megváltozásához vezetett mintegy 1100 km hosszan.

A területre jellemző természeti adottságok helyreállítása elengedhetetlen a javuláshoz. Ezek a helyreállítási munkák nemcsak a biológiai sokféleség megőrzését szolgálják, hanem további előnyökkel is járnak:

• Árvízvédelem javítása
• Vizek szűrőszerepének javítása, egészségesebb ivóvíz biztosítása
• Talajvízviszonyok stabilizálása
• Halállomány megerősítése
• A kisüzemi mező- és erdőgazdálkodás támogatása
• Szabadidős lehetőségek kiterjesztése a helyi közösségek számára 

Jelenleg három nagy helyreállítási projekt van folyamatban a Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumban, köztük a LIFE RESTORE for MDD kezdeményezés, amely mérföldkő a helyreállítási erőfeszítésekben, mivel ez a területen valaha lefolytatott legnagyobb és legambiciózusabb helyreállítási projekt.

Folyamatban lévő projektek

Korábbi projektek

Az elmúlt évtizedben a Mura–Dráva–Duna régióban számos természetvédelmi és helyreállítási projektet valósítottak meg partnereik az öt érintett országban, amelyek mindegyike hozzájárult a biológiai sokféleség megőrzése, az ökológiai árvízvédelem és a fenntartható regionális fejlődés átfogó céljaihoz. Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül emel ki néhány olyan kulcsfontosságú projektet, amelyek a Mura–Dráva–Duna régió tájképét és természetvédelmi törekvéseit alakították: 

• lifeline MDD
  A lifeline MDD projekt (2020–2022) a Mura, a Dráva és a Duna mentén fekvő természetes élőhelyek védelmére és helyreállítására összpontosított. A projekt a folyók helyreállításának tudományos kutatásokon és kísérleti programokon alapuló stratégiai keretei kidolgozására összpontosított. A projekt keretében a természetvédelem, a vízügyi hatóságok, a civil szervezetek és a politikai döntéshozók együttműködtek a bioszféra-rezervátum fenntarthatóságának biztosítása és a kapcsolatok javítása érdekében.
• Európa Amazonasa kerékpáros útvonal
  Az Európa Amazonasa kerékpáros útvonal projekt (2018–2021) egy határokon átnyúló kerékpáros kezdeményezés volt a bioszféra-rezervátum régióban. A projekt célja a fenntartható turizmus és gazdasági fejlődés előmozdítása volt a természeti értékek megőrzése és fenntartása mellett. A Mura, a Dráva és a Duna mentén futó meglévő útvonalakat pihenőhelyekkel és információs pontokkal egészítették ki, így több mint 1000 km kerékpárút jött létre, amely a turizmus és a természetvédelmi törekvések közötti egyensúlyt teremtve környezetbarát és a regionális növekedést támogató vonzerőt jelent.
  Ha szeretné felfedezni az Európa Amazonasa kerékpáros útvonalat, minden szükséges információt megtalálhat itt. 
• GoMURa
  A GoMURa projekt (2018–2021) az árvízvédelemre és a környezetgazdálkodásra összpontosított a Mura folyó mentén, a szlovén-osztrák határon. Az EU Interreg V-A programja által támogatott projekt célja az volt, hogy 2030-ig átfogó kezelési tervet dolgozzon ki a folyóra, amely kiterjed az árvízveszély kezelésére, az ökológiai állapot javítására és a közvélemény tudatosságát erősítő kampányokra. 
• coopMDD
  A coopMDD projekt (2017–2019) célja egy közös irányítási keretrendszer létrehozása volt a védett területek igazgatását összefogó határokon átnyúló bioszféra-rezervátum működtetéséhez. A projekt a folyó dinamikájára, a fenntartható fejlődésre és a környezeti nevelésre összpontosított. A projekt legfontosabb eredményei közé tartoznak a közös irányításra vonatkozó útmutatások elkészítése, a szabadtéri tanulást szolgáló „Rivers’cools” hálózat kiépítése, valamint az érdekelt felek bevonására és az ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó cselekvési tervek kidolgozása.
• Natura Mura
  A Natura Mura projekt (2014–2020) a Mura folyó szlovéniai szakaszán a folyó dinamikájának és élőhelyeinek helyreállítására összpontosított. A legfontosabb eredmények közé tartozott a nedves rétek, holtágak és mellékágak helyreállítása, valamint a folyómeder egyes szakaszainak a kiszélesítése. A projekt keretében puhafás ligeterdők jelentős kiterjedésű helyreállítása és magánterületek stratégiai célú megvásárlása is megvalósult. Ezek az beavatkozások fontos lépést jelentettek a Mura menti folyóparti élőhelyek megőrzésében, a biológiai sokféleség növelésében és a vízgazdálkodás fenntarthatóbbá tételében.
• Vizesélőhelyek helyreállítása
  A szerbiai Felső-Dunamellék természetvédelmi rezervátumban a vizesélőhelyek helyreállítására irányuló projekt (2014–2020) 80 hektárnyi vizesélőhely helyreállítására összpontosított a Duna mentén. Célja a vízminőség javítása, a biológiai sokféleség erősítése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése volt olyan tevékenységek révén, mint a víztestek újbóli összekapcsolása, invazív fajok eltávolítása és őshonos növényzet visszatelepítése.
• Old-Drava LIFE
  Az Old-Drava LIFE projekt (2014–2018) célja a magyar-horvát határon fekvő Ó-Dráva ökoszisztéma helyreállítása volt. A program a vízvisszatartás javítására, a természetes vízháztartás helyreállítására és a biológiai sokféleség növelésére összpontosított. A projekt keretében elkészült egy vízvisszatartást szolgáló zsilip és hallépcső, inváziós fajok eltávolítása és őshonos erdők helyreállítása valósult meg és modellként szolgált a régió holtágainak a jövőbeni helyreállításához.
• LIVEDRAVA
  A LIVEDRAVA projekt (2012–2017) a Dráva folyó szlovéniai szakaszán az ökoszisztéma helyreállítására összpontosított különös tekintettel a veszélyeztetett madárfajokra. Ennek keretében fészkelőhelyeket hoztunk létre, helyreállítottuk a ligeterdőket, eltávolítottuk az invazív növényeket és figyelemfelhívó akciókat szerveztünk. A projekt célja volt, hogy egyensúlyt teremtsen az természetvédelem és az emberi tevékenységek között a Dráva mentén.
• DRA-MUR-CI
  A DRA-MUR-CI projekt (2009–2013) Szlovéniában a Dráva és Mura folyók fenntartható fejlesztésére és természetvédelmére összpontosított. A projekt az élőhelyek helyreállítását és az invazív fajok elleni védekezést a nyilvánosság bevonásával és oktatással kombinálta. A projekt célja a folyók ökológiai állapotának javítása volt, miközben a környezetvédelem és a regionális gazdasági fejlődés között egyensúlyt teremtve elősegítette fenntartható használatukat.
• BIOMURA
  A BIOMURA projekt (2006–2011) célja a biodiverzitás helyreállítása volt a Mura folyó szlovéniai szakasza mentén. Olyan lépéseket hajtott végre, mint a folyópartok helyreállítása, élőhelyek létrehozása és őshonos növényfajok visszatelepítése. A projekt bevonta a helyi közösségeket a természetvédelmi erőfeszítésekbe és előmozdította a fenntartható földhasználati módszereket, mindeközben törekedett a környezetvédelem és a régió társadalmi-gazdasági szükségletei közötti egyensúly kialakítására.
• INTERREG IIIA – Unteres Murtal
  Az INTERREG IIIA Alsó Mura-völgy projekt az ökológiai és környezeti feltételek javítására összpontosított a Mura mint határfolyó mentén. A legfontosabb lépések közé tartozott a mellékágak állapotának a javítása, a Mura egyes részeinek kiszélesítése és az puhafás ligeterdők kezelése. A projekt előmozdította a fenntartható folyógazdálkodás terén folytatott határokon átnyúló együttműködést Szlovéniával.
• Grenzmur vízgazdálkodási keretrendszer
  A Grenzmur vízgazdálkodási keretrendszer (1998–2001) Ausztriában és Szlovéniában a folyómeder további süllyedésének megakadályozását, az árvízvédelem 100 éves gyakoriságú árvíz szintjéig történő fejlesztését és a folyó ökológiai állapotának javítását célozta. A legfontosabb lépések közé tartozott a folyómeder kiszélesítése és az üledékszállítási modell kidolgozása. A projekt a halállományokat fenyegető élőhelypusztulással is foglalkozott és a fejlesztési célokat meghatározó workshopokat is magába foglalt.