Általános információk

General information

A „LIFE RESTORE for MDD – A Mura–Dráva–Duna menti ártéri erdei élőhelyek megőrzése és helyreállítása” projekt Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Szerbia közös kezdeményezése az UNESCO öt országra kiterjedő Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátuma legnagyobb összefüggő ártéri erdeinek a megőrzésére és helyreállítására. A partnerek együttműködnek az ártéri erdők pusztulása elleni küzdelemben, 336 hektár árteret és 54 km víztestet állítanak helyre és fejlesztenek, valamint 966 000 m3 hordalékot hoznak mozgásba a folyók dinamikájával.

A projektterület a folyók által alkotott 2100 km2-es folyosó, amely a bioszféra-rezervátum 17 Natura 2000 területét és más védett területeket köt össze. A helyszínek a három folyó mentén 700 km hosszúságú egybefüggő láncot alkotnak.

Az ártéri élőhelyek állapotára a folyószabályozás, a nem fenntartható erdőgazdálkodási módszerek, az inváziós fajok terjedése, a sokféleség csökkenése, a génkészletek elszegényedése, a határokon átnyúló helyreállítási tervek hiányos összehangolása vannak a legkedvezőtlenebb hatással. Ezeket a fenyegetéseket a három folyó mentén 29 helyszínen folytatott helyreállítási munkákkal mérsékeljük, ahol a projektpartnerek – vízgazdálkodási szervezetek, természetvédők, erdészek, a védett területek kezelői, regionális vezetők és civil szervezetek – közreműködésével megvalósul a mellékágak visszacsatolása, a folyómedrek kiszélesítése és a nemesnyár-ültetvényeket őshonos ártéri erdőkké való átalakítása. A helyreállítási munkálatokat széles körű lakossági tájékoztatás, környezeti nevelés és folyamatos ellenőrzés egészíti ki.

ártéri erdő állapotának javítása

megmozgatott üledék

visszacsatolt mellékág és természetessé alakított folyómeder

Projekttérkép

Lépések

A folyó morfológiáját 4 helyszínen állítjuk helyre az erdő természetes megújulása érdekében. A lefűződött mellékágakat és holtágakat visszacsatolva a folyóhoz 14 helyszínen javul az ártéri erdők állapota. A természetes erdők állapotának javítása 11 helyszínen történik meg. Az intézkedések fenntartható eredményeit a folyó helyreállításának a határokon átnyúló, integrált tervezése biztosítja 3 kísérleti folyószakaszon. A helyreállítási munkákat kommunikáció, figyelemfelkeltés, oktatás és nyomon követés kíséri.

Hírek

Események

Currently no events planned.

{{#if permalink}} {{/if}} {{#if range}} {{range.start}} {{/if}} {{#if title}} {{title}} {{/if}}

2.1.7. Élőhelytípusok

A LIFE RESTORE for MDD projekt keretében tervezett lépések két kulcsfontosságú élőhelytípusra összpontosítanak a Mura, a Dráva és a Duna árterében: HT 91E0* puhafás ligeterdők és HT 91F0 keményfás ligeterdők. A puhafás ligeterdők kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyek, amelyek szorosan kapcsolódnak a folyó természetes dinamikájához és függnek attól. 

Ezek az élőhely-besorolások az EUNIS (Európai Természetvédelmi Információs Rendszer) egész Európában használt átfogó élőhely-azonosítási keretrendszeréből származnak. Az EUNIS az élőhelytípusok széles skáláját fedi le a természetestől a mesterséges élőhelyekig, és magába foglalja a szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákat. A rendszeren belül minden egyes élőhelyhez egyedi azonosítást és kezelést lehetővé tevő egyedi kód, név és részletes leírás tartozik.

Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők (HT 91E0* – kiemelt jelentőségű élőhely)

Ez az élőhelytípus különböző, főként folyók és patakok mentén elterülő puhafás ligeterdőkből áll. Ezeket az erdőket olyan fák jellemzik, mint a fehér fűz (Salix alba), a fekete nyár (Populus nigra), az enyves éger (Alnus glutinosa) és a magas kőris (Fraxinus excelsior). Minden faj időszakosan elárasztott, tápanyagban gazdag és jó lefolyású helyeken fordul elő. A puhafás ligeterdők létfontosságúak a biológiai sokféleség szempontjából, mert számos fajnak, különösen madaraknak, kétéltűeknek, rovaroknak és növényeknek nyújtanak élőhelyet.

Keményfás ligeterdők (HT 91F0)

Ezt az élőhelytípust a kocsányos tölgy (Quercus robur), a Vénic-szil (Ulmus laevis), a mezei szil (Ulmus minor) és a kőrisfajok, mint a magas kőris (Fraxinus excelsior) vagy a magyar kőris (Fraxinus angustifolia) társulása uralja. Ezek az erdők alkalmazkodtak a folyók menti időszakos elöntésekhez. Lágyszárú- és cserjeszintjük gazdag, ezek növényei gyakran közösek más erdőtípusokéval. A keményfás ligeterdők a fajok széles körének nyújtanak élőhelyet, ami tükrözi ökológiai jelentőségüket és sokféleségüket.

Partnerek

Letöltések

Co-financing

Co-funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or CINEA. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.